Minden perc nyomot hagy ezen a földgolyón. Történhet akár csak annyi, hogy egy ember felemeli a kezét, milliók sorsát dönti el, és meghatároz egy korszakot. Rácsokat emel vagy dönt le valaki, s történelmet csinál.
(Szinnyei Júlia)

"STRICT SECRET" avagy "SZIGORÚAN TITKOS"

"STRICT SECRET" avagy "SZIGORÚAN TITKOS"
Kivonat István öcsem szekuritáté dossziéjából, mellette pedig a nekem címzett válasz, miszerint rólam nem található anyag az irattárban.

2010. március 11., csütörtök

Fekete Március - 20 év távlatában


20 év telt el, mégis mintha tegnap lett volna. Fontos a megemlékezés és a tanulságok levonása, továbbadása a fiatalok számára. Reméljük hogy hasonló események többé nem lesznek, sem Marosvásárhelyen, sem máshol! Bár az érintettekben a megemlékezés régi sebeket tép fel, netán régi sérelmeket hoz a felszínre, az utána született generációk még elképzelni sem tudják, milyen volt, amikor testvérek, szomszédok, barátok, rokonok egyik pillanatról a másikra ellenségekké váltak és egymást ütötték, verték agyba-főbe - mindezt téve külső uszításra, utasításra, mások örömére, politikai célokat szolgálva.
Múltunk elől nem menekülhetünk, el sem felejthetjük, és nem is szabad elfelejteni. A Marosvásárhelyi márciusi események igenis szomorú, de fontos részei múltunknak, közös történelmünknek román testvéreinkkel, akikkel évszázadokon keresztül békességben és megértésben éltünk. Nem a román nép és az együtt élő nemzetiségek, töténetesen nem a románok és a magyarok csaptak össze, hiszen a román-magyar együttélés évszázados, normális együttélési viszonyokra tekint vissza. Ezt az egységet megbontották, de nem a nemzeti közösségek tudtával és jóváhagyásával. A márciusi események nem spontán, nem román-magyar ellentétekből születtek, hanem mesterségesen táplált, szervezett és kirobbantott hatalmi, kormányzati eszközökkel támogatott, tragikus események voltak. Emlékeinkből kitörölni nem szabad, a múltat megváltoztatni nem lehet. De ha kellő tisztelettel és alázattal viszonyulunk hozzá, útravalóul adhatjuk a levont tanulságokat gyermekeink és unokáink részére.
Az ezelőtt 20 évi történéseket vitatva, felemlegetve, bűnösöket keresve és bűnhödőket felmentve, fontos, hogy nem politikai meggyőződések alapján vitassuk, hanem a kor dokumentumjai alapján, amelyek ha nem is adnak választ minden kérdésre, de legközelebb állnak a valósághoz.
Én az akkori betöltött állami megbízatásaim alapján, megpróbáltam befolyásolni az eseményeket, főleg a nemzeti érzelmek manipulációjának lehetőségeinek csökkentését. Íme egy pár kor dokumentum,román nyelven, úgy, ahogy azok íródtak abban az időben. Az akkori Megmentési Front végrehajtó bűrójának és a kormányak előterjesztett Tájékoztató - „Notă informativă"- még 1990 február 5-én Ion Iliescu és Petre Roman asztalán volt: "(...) În concluzie: Vă atragem atenţia că în prezent s-a creat o situaţie în care nu este posibilă nici măcar restabilirea drepturilor pierdute în trecut, cu atât mai puţin a condiţiilor care să asigure pe termen lung obiectivul strategic - menţinerea identităţii naţionale pentru naţionalităţi.În această situaţie,nunumai nefavorabilă, dar de-a dreptul periculoasă pentru dezvoltarea democraţtiei în ţara noastră, pentru configuraţia relaţiilor naţionale viitoare, cu consecinţe grave asupra prestigiului României pe plan internaţional, propunem luarea unor măsuri urgente pe linia realizărilor concrete a unor obiective imediate”. A továbbiakban február 10-én az alelnöki kabinet 32-es jegyzékében a következőket olvashatjuk: "(...)La Tg. Mureş, respectiv în judeţul Mureş, în ultimele zile s-a creat o situaţie critică: Potrivit unei adrese a Comitetului Executiv Proviziri al Uniunii Democrate Maghiare (din 31 ianuarie a.c.) din oraşul Reghin, la 26 ianuarie a avut loc o demonstraţie, cu participare a 500-600 de persoane, aduse cu autobuzele din satele vecine, care scandau In faţa primăriei lozinci antimaghiare "Vrem să bem sânge unguresc!", "Nu plecăm până nu exterminâm ungurii!".
La Tg. Mureş a fost distrus indicatorul municipului Tg. Mureş, scris în două limbi, au fost smulse inscripţii scrise în două limbi ale instituţiilor, inclusiv ale Frontului Salvării Naţionale Municipale.
Tot la Tg. Mureş a avut loc, în ziua de 8 februarie a.c., sub egida Forumului „Vatra Românească” o manifestaţie  cu participarea a cca 500 de persoane, care au strigat între altele: "Jos cu Király Károly!", "Tőkés László- mascota revoluţiei!" (Vicepreşedinte, Király Károly)"

Február 10-ig 12 nemzetiségi és etnikai szervezet alakult meg Romániában a Nemzetiségi és Kisebbsébi Bizottság támogatásával.  A 12 nemzetiség szevezeteinek vezetőivel megbeszélve, egyeztetve és aláírásukkal fémjelezve, egy Interpellációt nyújtottunk be a Nemzeti Egység Ideiglenes Tanácsához, vagyis az ideiglenes parlamentnek.:”(...)1. De ce Guvernul nu a răspuns la invitaţia de a participa la consfătuirea uniunilor democratice a minorităţilor din ziua de 22 februarie a.c.? Guvenul cât şi Dl. Prim-Ministru personal au fost informaţi în repetate rânduri, de problemele care se ridică în ultimul timp. Propunerile făcute şi prezentate Guvernului care sunt în concordanţă cu Declaraţia Consiliului FSN din 5 ianuarie, care nu afost revocată (ce-i drept nici întărită de CPUN), nu au fost valorificate până astâzi. Prin aplicarea în timp a măsurilor propuse, considerăm că am avea o conribuţie la pocesul de democratizare. În aceste condiţii noi, considerăm că înfiinţarea Ministerului pentru Minorităţi nu mai suferă amânare întrucât importantţa şi amploarea problemelor necesită intervenţia directă a Guvernului vcare în prezent nu dispune de instrumentul necesar de ainforma obiectiv şi de a consulta în luarea deciziilor de rigoare. Cerem aceasta cu atât mai mult cu cât se pare că această problema Guvernul a încercat să o ocolească prin numirea unui ministru secretar de stat, subordonat Guvernului. (...).4. Dorim ca Dl. Prim-Ministru să precizeze condiţiile în care au fost făcute declaraţiile în Franţa privind problemele minorităţilor din România şi dorim o explicaţie asupra caracterului lor contradictoriu. După cum a transmis Agenţia France Press, Dl. Prim-Ministru a contribuit personal la împiedicarea „separării” şcolilor în limbile de predare a minorităţilor naţionale. Această afirmaţie s-ar părea că a fost dezminţită într-o declaraţie ulterioară.(...)” (9 februarie 1990)

További fontos kordokumentum a 12 szervezet Nyilatkozata, aláírásokkal együtt, amelyben szerepel a Kormánynak feltett kérdés, hogy milyen céllal bízta meg a kormány Adrian Moţiu-t , Erdélyi államtitkári teendőkkel :
”(..) În Declaraţia respectivă se cerea între altele:
Stabilirea până la 15 aprilie a.c a reţelei şcolare pe ţară, pentru anul şcolar viitor în limbile minorităţilor naţionale de către Ministerul Învăţământului, evitând adoptarea unor soluţii incomplete sau parţiale, locale, pripite.
Organizarea în cel mai scurt timp a Ministerului Minorităţilor Naţionale.
Interpelarea sus menţionată cere de la guvern explicaţii cu privire la numirea domnului Adrian Moţiu în funcţia de ministru secretar de stat pentru Transilvania, obiectivele şi atribuţiile acestei funcţii. Domnul A. Moţiu este cunoscut de altfel pentru atitudinea antiminoritară, precum şi pentru declaraţiile sale obstrucţioniste exprimate şi în presă cu privire la multe din solicitările importante şi justificate ale minorităţilor naţionale. Exprimăm speranţa că guvernul nu va ocoli nici acum, nici în viitor răspunsul la solicitările noastre.”

Az 1990 március 22-én keltezett, az Nemzeti  Szövetség Ideiglenes Tanácsának alelnöki Nyilatkozata, amelyben a következőket olvashatjuk: „(...) Răspunderea pentru evenimentele tragice o poartă şi Guvenul, care a tărăgănat luarea unor măsuri eficace propuse din vreme. În prezent Guvernul, declinând răspunderea, aruncă vina asupra unei ţări vecine, spre forţe externe, o metodă atât de utilizată de falimentara dictatură ceauşistă (...) (Vicepreşedinte Király Károly)

Az 1990. márciusi tragikus események okairól, szereplőiről és azok minősítséről a román ellenzéki sajtó objetkiv tényszerűen, tárgyilagosan tájékoztatta a román közönséget. A Viitorul újság, Alexandru Dincă tollából olvashattuk Radu Ceontea-jalnic tribun al excentrismului című cikket :

„Într-o dimineaţă de pe la începutul lunii martie, Gelu Netea agitat şi speriat a intrat în redacţie anunţându-ne cu o voce gravă: „Ne omoară ungurii! Mi-a dat telefon azi noapte Ceontea de la Târgu-Mureş care era deosebit de înfricoşat. Are informaţii precise că bandde înarmate de maghiari alungă românii din sate şi-i omoară cu topoarele”.
Atunci am auzit pentru dată de numele d-lui Ceontea.
I-am urmărit cariera politică şi fulminanta ascensiune care l-a condus în fotoliul de senator.. În toate lucrările sale de cuvânt încearcă, printr-o oratorie ieftină, demagogică şi patriotardă să incite la maximum populaţia românească a Transilvaniei.
Sub masca Asociaţiei („culturale”) Vatra Românească manipulează conştiinţele a milioane de cetăţeni în spiritul urii şi intoleranţei. O probă evidentă a „apolitismului” său ne-au furnizat bandele de agitatori care sub fardurile organizaţiei sale au intinat sfânta sărbătoare a Zilei Naţionale de la Alba Iulia. De ieri se crede chiar un Mesia, exponent al poporului, şi dă avertismente altora.
Într-adevăr, dreapta sa judecată e tare întunecată astăzi, dacă poate pretinde că acei câţiva agitatori năimiţi deprin Tulcea sau Călugăreni reprezintă „vox populi”.
CUI FACI JOCUL, CEONTEO?
Eşti atât de orb încât să nu observi că diversiunea murdară la care te-ai predat slujeşte puterii aflată acum la ananghie?
După felul cum te agitai la tribună, închizând o clipă ochii, n-am putut s-alung imaginea ta înveşmântată în culoarea câmpului şi cu diagonală. Şi cum extremele se ating întotdeaună, mai ai foarte puţin şi în peisajul politic românesc vei da mâna cu Verdeaţă.” (Alexandru Dincă, Viitorul, 6 decembrie 1990)
Război civil la Târgu Mureş? cím alatt a Curierul de Vâlcea március 22-i számában olvashatjuk:
"Miercuri, 21 martie, ora 12. Del a Tîrgu Mureş primim un mesaj disperat, transmis telefonoic de maiorul VASILE ŢÎREA şi de către RADU CIOTEANU, secretar de stat redcţie la revista „Vatra” şi preşedinte al Uniunii „Vatra Românească”.
Vă rugăm să ne ajutaţi. Aici azi noapte a fost război civil. S-au înregistrat 370 de răniţi, din care 37 foarte grav, şi 7 morţi. Printre răniţi se află colonelul Dumitrescu, membru al CPUN din judeţul Mureş, în prezentinternat la Bucureşti la neurochirurgie, şi lt. Colonel Chelaru, şeful gărzii Guvernamentale.
Toate căile de acces spre Tîrgu Mureş sunt blocate de către unguri şisecui, narmaţi cu răngi de fier şi lanţuri.
Şoselele sunt blocate cu maşini şi utilaje grele. (..)
Ungurii îşi ascut cuţitele pe caldarâmul străzilor, în timp ce cântă imnul maghiar. Ei umblă din casă în casă, intrăîn blocuri unde locuiesc români şi întocmesc liste cu aceştia pentru a fi evacuaţi. (..) Studenţii români sunt în pericol. Ei sunt izolaţi. In căminele de familişti, studenţii români sunt ameninţaţi cu moartea. Toată conducerea judeţului Mureş este în mâna a trei unguri, conduşi de fratele pastorului Láslo Tökes. Ea a fost preluată de Kinkses Elöd, Jakobwffi Atila şi Tökes Andras. ( ...)”
És egy utolsó cikk március 24-ről, melynek címe: S.O.S. - Erdély!, és melyet Camelia Dascălu és Adrian Preda állítottak össze Bukarestben, és melyben arról számolnak be, hogy a románságot megrázták az utóbbi napok eseményei, a magyar tüntetők barbársága és vandalizmusa. Ötezer ember tüntetett a tereken, mert a a közvélemény idejében való tájékoztatása a marosvásárhelyi eseményekről elmaradt, s a tévé is visszafogottan tájékoztatott. Délben már 15 ezerre növekedett a tömeg létszáma. Erdélyért tiltakoztak. A konfliktus okait, az ellenségeskedést sokan nem is értették meg a tüntetők közül.
(Könyvem második kötetének 347. oldalán olvasható román nyelven az eredeti cikk, "SOS – Ardealul! címmel.)
Nagyon fontosnak tartom, hogy a román szövegeket románul idézzük, azzal a becsületes  és valóságnak megfelelő szándékkal, hogy a márciusi események úgy mint a bányász járások, úgy mint a bukaresti Egyetemi Téri ífjúsági tüntetések, nem a nemzeti közösségek tudtával és jóváhagyásával történtek, a napi politika és politikusai tették mindezt, a hatalom birtoklásáért vívott harcban eszközként használták fel az akkori  első és másodk számu tekintélyű személyiségek, vagyis Ion Iliescu rábolintásával az elnöki piziciójának megmentéséért és átmentéséért, és Petre Roman kormányfő, egy karrierista demagóg, aki a kormány tekintélyével és hatalmával visszaélve, a Vatra Românească -t és más szélsőséges erőket előszeretettel támogatott a propaganda a eszközeivel, a Román televizió Roşeanu -féle hírszolgálat hazug, uszító, bujtogató tévé adásait. Az a tény , hogy Petre Roman kormányfő létrehozott a kabinettjében egy államtitkári tisztséget Erdélyi kérdéssel foglalkozó szaktárcát, és a Vatra Românească alapító tagját, Adrian Moţiut nevezte ki errre a tisztségre, nem csak szabad kezet adott ennek a szélsőséges, elhíresült magyar-ellenes kolozsvári egyetemi oktatónak, helikoptert is biztosított számára, hogy korlátlanul járja Erdélyt és szervezze a magyar-ellenes programot.

Ezek tények, benne vannak az akkori dokumentumokban, amelyet 12 nemzetiségi szervezet írt alá, kérte erre a magyarázatot, amire a kormányfő teljes hallgatásba burkolózott. Mindezekből a dokumentumokból kitünik, hogy a máciusi események nem spontán, nem román-magyar ellentétekből születtek, hanem mesterségesen táplált, szervezett és kirobbantott hatalmi , kormányzati eszközökkel támogatott tragikus események voltak. Felhívom a figyelmet, hogy RMDSZ-dokumentumokban nehéz ilyet találni, de ugyanakkor nem tagadható, hogy az RMDSZ ezeket a Nyilatkozatokat tudomásul vette és támogatta, úgy mint tette ezt a többi nemzetiségi, etnikai és vallási közösség. A könyvem 367.oldalán található ezeknek a nemzetiségi közösségeknek a vezetőinek a névsora, amelyiknek olyan személyiségek voltak tagjai, mint Dr. Moses Rosen,Theodor Blumenfeld, Robert Schwartz és mások. Az első pontnál szerepel: Domokos Géza, Sütő András, Verestoy Attila, mint az RMDSZ képviselős, és a legvégén, külön, mint közszereplő személyiségek Tőkés László ésKirály Károly, akik tagjai voltak a Megmentési Front és később az Egység Tanácsának is.
Talán nem érdektelen, ha felidézem, hogy a március 15-ei erdélyi ünnepségekről és ezekkel kapcsolatosan, amelyet 1918 utáni időszakban, 1990-ben először ünnepelhette az erdélyi magyarság szabadon, március 13-án este Ion Iliescu személyesen átjött az én irodámba és érdeklődött, hogy ünnepeljük-e március 15-ét, amire én azt válaszoltam, hogy igen, miért, van valami probléma? Erre azt válaszola, nincs semmiféle probléma, jól teszitek, ünnepeljétek. Csak vigyázzatok, mert vannak olyan híreim, hogy állítólag szélsőséges elemek rendbontásra készülnek. Hozzátéve: egyik és másik részről is. Semmi konkrétumot nem mondott, én azonban másnap kiküldtem embereimet a megyékbe - kivéve Szatmár megyét, és ott tört ki a botrány március 15-én.









Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

A megjegyzések csak moderálás (ellenőrzés) után jelennek meg.
Megértésüket köszönjük: a blog szerkesztője